Stratégia
Vázlat(a Dokumentumtárunkból is letölthető .pdf formátumban)
STRATÉGIAI VÁZLAT
13. számú formanyomtatvány
A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6§ (1) bekezdéséhez
„Vonzó, fejlett Rábaköz a Kisalföld szívében”
- Helyzetelemzés
- Általános célok és jövőkép
- Gazdaságfejlesztési koncepció
- Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás
- Összefüggések
- Fenntarthatóság
- Esélyegyenlőség
1. Helyzetelemzés:
Adjon átfogó ismertetést az alakuló helyi közösség által lefedett terület földrajzi, gazdasági, társadalmi (demográfiai, munkaerő-piaci) helyzetéről, az alábbi struktúrában:
- Erőforrások, fejlesztési potenciál: melyek azok a gazdasági (a termelés, a kereskedelem lehetőségeit erősítő), természeti és/vagy épített örökség körébe tartozó, illetve humán kapacitások, amelyekre alapozni kívánják a térség fejlesztését?
- Hiányosságok: melyek azok a hiányosságok, gyengeségek, amelyek kezelését elengedhetetlennek tartják a térség eredményes fejlődése szempontjából?
Maximum 3000 karakter
Erőforrások, fejlesztési potenciál:
A Rábaköz a Kisalföld szívében fekszik. A Rába és a Rábca folyók által határolt területet a Hanság és a Tóköz övezi. Az itt élőkben erős azonosság - és identitás tudat alakult ki az évszázadok során. Ez a hagyományok továbbélésében, a kulturális sokszínűségben, a tájételek, tájtermékek fennmaradásában egyértelműen nyomon követhető.
A Rábaköz kedvező gazdaságföldrajzi pozícióját a térséget átszelő 85-ös és 86-os főútvonalak, két vasútvonal, valamint jelentős városok (Bécs, Pozsony, Győr, Sopron, Szombathely, Eisenstadt) közelsége determinálja. Ez a háttér jó lehetőség a tájegység kapcsolati rendszerének erősítésére.
A térség gazdaságára a közép-, a kis- és mikrovállalkozások dominanciája a jellemző. Számos prosperáló mezőgazdasági, könnyűipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatóipari vállalkozás alkotja a Rábaköz gazdaságának gerincét. A térségben nagyszámú a kvalifikált munkaerő, azonban Győr és Sopron munkaerő-elszívó hatása erőteljesen érződik.
Kapuvár és Csorna szakképző intézményei rugalmasan alkalmazkodnak a munkaerő kereslet igényeihez, azonban a felnőttképzés területének lehetőségei még kiaknázatlanok.
Térségünk kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkezik különösen a falusi, az öko- és az egészségturizmus területén: rurális értékek, néprajzi, művészeti, kulturális hagyományok, népi kismesterségek, épített örökség gazdag tárháza, jelentős termálkincs (a csornai és a kapuvári gyógyvíz).
A Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Rába és a Rábca folyó vidéke és a Tóköz, érintetlen területein egyedülálló őshonos állat és növényvilág található, mely a táji jellegzetességekkel összefonódva kiemelkedő jelentőségű ökoturisztikai desztinációvá teheti a Rábaközt.
Országosan egyedülálló a kapuvári kórházban zajló szénsavhó terápia, mely tovább erősítheti a tájegység egészségturisztikai pozícióját.
Kedvező hátterű a Rábaköz geotermikus és szélenergia potenciálja. A tájegység agráradottsága pedig a biomassza termelésben, a biogáz előállításában rejt lehetőségeket. Ez komoly hozzáadott érték lehet az energetikai önállóság irányába.
Hiányosságok:
Sajnálatos módon ezen lehetőségek ellenére számos hiányosság és probléma van jelen a Rábaközben, melyek kezelése elengedhetetlen a térség fejlődése szempontjából.
Általános probléma a települések elöregedése, valamint az életminőség éles kontrasztja az egyes falvak, és a térség városai között. A hátrányos helyzetű csornai kistérség önmagában is jól reprezentálja ezt a kedvezőtlen adottságot. A települések fiatalokat megtartó ereje gyenge, ami elhelyezkedési, infrastrukturális, kulturális nehézségekre vezethető vissza.
Az ismert piaci tendenciák, a multinacionális vállalatok előretörése, hátrányosan érinti a mikro, a kis- és középvállalkozásokat. A térségi vállalkozások, a helyi termékek piacra jutása erősen korlátozott, nehézkes. Ez részben magyarázható a vállalkozások marketingjének, érdekképviseletének gyengeségével, másrészt a kevésbé versenyképes eszköz és technológia alkalmazásával. Ugyanakkor az uniós és hazai források kihasználása is erősítésre szorul.
Sajnos, a térség a meglévő értékek ellenére is „turisztikai fehér folt”. Jelenleg nem képes olyan termékké válni, mely akár önállóan is értékesíthető a turisztikai piacon. Ez a helyzet köszönhető a kevés szálláshelynek, az idegenforgalmi attrakciók alacsony számának, valamint a nem megfelelő turisztikai marketingnek.
Kérjük, hogy mellékletként csatoljon egy térképet a helyi közösség területéről a települések feltüntetésével.
2. Általános célok és jövőkép:
Mit kívánnak elérni a térség fejlesztésével? Milyen eredményeket várnak 2013-ra?
(Jövőkép 1 mondatban és 6 általános cél)
Jövőkép: Élni egy tájon, egy célért, a vonzó, fejlett Rábaközért.
Általános célok:
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
| A térség, a vidéki élet vonzóvá tétele és minőségének javítása | A térség gazdaságának fenntartható fejlesztése | Hozzájárulás a tájegység turisztikai desztinációvá válásához | A helyi közszolgál-tatások minőségének javítása | A külső és belső gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok fejlesztése | A Rábaköz tájegység arculatának megőrzése, természet- és környezetvédelmi módszerekkel |
Kapcsolódó modulok száma |
|||||
| 5,11,12 | 2,4,7,12,13 | 1,5,6 | 8,10 | 9,13 | 3,5,6 |
Kérjük, fejtse ki röviden, hogy a megfogalmazott általános célok hogyan támogatják a jövőkép megvalósítását!
A vonzó, fejlett Rábaköz megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos a három szféra, a vállalkozások, a közszféra, valamint a civil közösségek összefogása. A tájegység megerősödése érdekében feltétlenül szükséges a kommunikáció, az együttműködés fejlődése ezen szférák között, hisz ezáltal, valamint a meghatározott célok elérésével egymásra találhat, harmonizálhat a tőke, az állami szabályozás, valamint a legfontosabb, az ötlet. Ennek eredményeképpen egy élhető, értelmes, perspektívát nyújtó vidéki élet körvonalazódhat itt, a Kisalföld szívében, a Rábaközben.
3. Gazdaságfejlesztési koncepció
Kérjük, vázolja a megvalósítani kívánt gazdaságfejlesztési intézkedéseket.
- A 2. pontban vázolt célrendszer alapján fejtse ki, hogy hogyan valósítja meg a fent nevezett általános célokat?
- Hogyan kívánja felhasználni az 1. a) pontban említett erőforrásokat?
- Az 1. b) pontban említett hiányosságok közül melyek kezelését célozza meg és miért?
- Hogyan kívánják megteremteni az összhangot a már meglévő, a lefedett területre elkészített kistérségi, térségi programokkal (tervezési dokumentumokkal) ?
Maximum 2500 karakter
Célrendszerünk struktúráját úgy alakítottuk, hogy képes legyen megfelelő választ adni a gazdaságfejlesztés térségünket érintő kihívásaira. A tervezett vidékfejlesztési intézkedések lesznek a beavatkozás kiemelt területei. Ennek megfelelően a gazdaságban a mikro- és kisvállalkozások helyzetbe hozása, a verseny- és piacképességük erősítése, a helyi gazdasági szervezettség fokozása, a térségi gazdasági kooperáció, a helyi gazdaság hozzáadott értékének növelése áll a tervezett intézkedések középpontjában.
- A falvak elöregedésének következtében romlik a települések általános képe, az életminőség színvonala és ezzel együtt a települések vonzereje is csökken. Ennek fő oka a munkahelyteremtő és adó helyi gazdasági szereplők alacsony száma, a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepcsökkenése. E vonatkozásban fontos beavatkozási terület lesz az innovatív, piacképes mezőgazdasági termelési módok meghonosítása, a hagyományos mezőgazdasági struktúrák erősítése.
- A fenntartható gazdaság fejlesztése szorosan összekapcsolódik a települések versenyképességével. A kis falvakban elsősorban a kis- és mikrovállalkozások fejlesztése az elsődleges intézkedési terület, különös tekintettel a helyi specifikus termékek és szolgáltatások kiaknázására. A mikrotérségi központokban a komplex szolgáltatásokat nyújtó, magasabb infrastruktúra igényű fejlesztéseket kívánjuk szorgalmazni.
- A térségben fellelhető termálkincs, a Rábaköz ökoturisztikai lehetőségei, a határ közelsége és a tájegység gazdag kulturális hagyományai lehetőséget teremtenek a jelenlegi „turisztikai fehér folt” felszámolására. Ahhoz, hogy a tájegység fenntartható turisztikai desztinációvá váljon, vonzerőfejlesztés szükséges. Ennek feltétele a turisztikai infrastruktúra megléte, komplex programcsomagok kialakítása, és képzési programok megvalósítása. A térség „eladhatóságának” alapvető feltétele egy egységes arculat kialakítása. A turizmus fejlődése, multiplikátor hatása révén kihat a térség gazdaságának minden szegmensére. Ehhez is kapcsolódik a humánerőforrás-képzés, melyet különösen a felnőtteket érintő átképzések tekintetében kívánunk erősíteni.
- Fejlesztendő a hálózatosodás, az összefogás a vállalkozások teljes spektrumában. Közös marketing és minőségbiztosítási rendszerek létrehozásával, technikai és a technológiai fejlesztésekkel erősen javul a piacra jutás esélye. A gazdasági együttműködés jótékony hatással lehet a kulturális kapcsolatok alakulására is.
A vázolt intézkedések megvalósításához hozzájárulnak térségünk erőforrásai, a kedvező gazdaságföldrajzi helyzettől, a rendelkezésre álló kvalifikált munkaerőn keresztül a természeti és kulturális értékeink, valamint az agrárhátterünk potenciálja.
Céljaink meghatározásánál figyelembe vettük a rábaközi térségben született fejlesztési koncepciókat és tanulmányokat.
4. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás
Kérjük, vázolja a megvalósítani kívánt szolgáltatásfejlesztési intézkedéseket.
- A 2. pontban vázolt célrendszer alapján fejtse ki, hogy hogyan valósítja meg a fent nevezett általános célokat?
- Hogyan kívánja felhasználni az 1. a) pontban említett erőforrásokat?
- Az 1. b) pontban említett hiányosságok közül melyek kezelését célozza meg és miért?
- Hogyan kívánják megteremteni az összhangot a már meglévő, a lefedett területre elkészített, kistérségi térségi programokkal (tervezési dokumentumokkal) ?
Maximum 2500 karakter
Stratégiai programunk célstruktúrájának rögzítésekor arra törekedtünk, hogy a gazdaságfejlesztő és életminőség javító prioritások harmonikus egységet képezzenek oly módon, hogy lehetővé váljon egy tájegységi szinergia elérése is. Az itt élők és az itt dolgozók életminőségének javításához a tervezett szolgáltatásfejlesztési intézkedések tudnak erőteljesen hozzájárulni. Ezért a tervezett szolgáltatásfejlesztő, életminőség-javító beavatkozási területekkel az alábbi irányokat kívánjuk kiemelten támogatni.
A tájegységi belső kohézió és kapcsolatrendszer erősítése.
Az itt lakók és az ide látogatók komfortérzetének javítása annak érdekében, hogy jó itt élni, jó itt dolgozni, jó itt pihenni.
- A térség, a vidéki élet minőségének javítása összefügg az egészséges lokálpat-riotizmus, és a rábaközi identitástudat erősödésével. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy az erős helyi közösségek jelenléte fokozza az itt élők tenni akarását, tettrekészségét. Alapvető kérdés a köz- és vagyonbiztonság, az egészségügyi és közszolgáltatások elérhetősége, valamint minősége, melyek jelentősen befolyásolják a térségben élők életminőségét.
- A kialakult kistérségi társulások, mikrokörzetek további fejlődése szempontjából elengedhetetlen a megfelelő informatikai és kommunikációs hálózatok kialakítása, amely a szolgáltatások biztonságos és gyors elérését teszi lehetővé a legkisebb településeken is. Ezen szolgáltatások fejlesztése azt célozza, hogy a térség egyetlen lakosa se érezhesse azt, hogy perifériára szorult.
- A települések általános képe is nagyban befolyásolja a lakosság közérzetét, ezért jelentős hatást gyakorol a térség népességmegtartó erejére is.
- A természeti, környezeti állapotok szintén hatással vannak a lakosság életminőségére. A környezettudatos gondolkodásmód széles körben történő elterjesztése, és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (szelektív hulladékgazdálkodás, alternatív energia felhasználás) elengedhetetlenül fontos a rábaközi táji értékek megőrzése és a fenntartható gazdaság, turizmus kiaknázása szempontjából.
A tervezett szolgáltatásfejlesztési intézkedések megvalósításában támaszkodni tudunk a tájegység meglévő erőforrásaira. Ennek megfelelően építeni kívánunk a rábaközi identitásra, mint meghatározó humánerőforrás bázisra. Ez különösen a belső kohézió erősítésében, valamint a régiós és nemzetközi kapcsolatok, továbbá a turizmus aktívabbá tételében játszik nagy szerepet. (A tájegységi identitás az egyik háttere a két kistérségből álló Leader közösség létrehozásának.)
A felsorolt tervezett intézkedések, beavatkozási területek – miközben új elemeket is megfogalmaznak –, jól illeszkednek a közösséget alkotó két kistérség és a Rábaköz fejlesztési dokumentumaiba, koncepcióiba. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mivel a tájegység vidékfejlesztését integrált módon kívánjuk megvalósítani.
5. Összefüggések
Ismertesse, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és hogyan erősítik egymást a gazdaságfejlesztés és az életminőség javítás keretében megfogalmazott célok?
Maximum 1000 karakter
Stratégiai programunk integrált módon kívánja a Rábaköz növekedését megcélozni. Ezért a választott célstruktúra azokra a területekre fókuszál, amelyek jelentős potenciált rejtenek, kiaknázásra várnak, vagy képesek a térségi szinergiahatás kiváltására.
Célstruktúránk hármas tagozódású. Vannak elsősorban gazdaságorientált célok (2. fenntartható gazdaságfejlesztés, 3. turizmusfejlesztés), illetve főként életminőség javító célrendszerek (1. vidéki élet vonzóvá tétele, 4. közszolgáltatások javítása). Az általános célok harmadik csoportja mindkét irányba képes megfelelő aktivitásokat gerjeszteni (5. kapcsolatrendszer, 6. tájegységi arculat). Ez a hármasság harmóniát biztosít a közösségi program célrendszerében, és a tervezett tevékenységeket is egy rendszerbe tereli.
Bizonyos célok hamarabb, míg mások közép- vagy hosszabb távon fejtik ki hatásukat, lehetővé téve ezáltal is a célok egymáshoz való kapcsolódását, felfűzését, egy multiplikátori funkció betöltését. Ez a hatástöbbszörözés különösen a fenntartható gazdaság- és környezetfejlesztési céloknál van kisugárzó hatással az itt élők jövőjére.
6. Fenntarthatóság
Ismertesse, hogyan valósítják meg a belső erőforrásokkal való felelős és fenntartható gazdálkodást, és hogyan veszik figyelembe a térség közép- és hosszú távú érdekeit.
Maximum 500 karakter
A tájegység termelési tényezőinek (tőke, föld, humán- és környezeti erőforrások) használatában a térségi szükségletek és az újratermelhetőség szempontjait kívánjuk előtérbe helyezni és összhangba hozni. A gazdaság fejlesztését ellenőrizhető módon tervezzük megvalósítani, hogy programunk realizálásakor minimalizálni tudjuk a tájegység környezetterhelését. A térségben jelentős a kiaknázásra váró megújuló energia potenciál, ami közép- és hosszabb távon lehetővé teszi az önellátásra való berendezkedést, biztosítva ezáltal a tájegység ökotérségi pozícionálását.
7. Esélyegyenlőség
Ismertesse összefoglalóan, hogyan érvényesítik az esélyegyenlőségi szempontokat, különösen a területen élő romák tekintetében (pl. a közösség alapításában, a stratégia tervezésben, a döntéshozatalban, és a végrehajtásban). (A roma integráció az esélyegyenlőség, a társadalmi fenntarthatóság és kohézió horizontális szempontok kiemelt területe. Ahol a romák reprezentativitása ezt indokolja, ott a stratégiai koncepció minden tartalmi elemében jelenjenek meg ezt elősegítő eszközök.)
Maximum 500 karakter
A közösségi program valamennyi szakaszában (alakulás, tervezés, döntéshozatal, végrehajtás) kiemelt szerepet szánunk az esélyegyenlőségi, illetve a horizontális szempontok érvényesülésének. Az alapítókkal is megerősített döntésünk értelmében az egyes prioritásokhoz tartozó intézkedésekbe fogjuk beépíteni azokat a horizontális irányelveket, amelyek térségünk szempontjából relevánsak. Ez különösen a romák, a hátrányos helyzetben vagy térségben élők, a nők, az álláskeresők, a fogyatékkal élők és a pályakezdők esetében kíván tőlünk megkülönböztetett figyelmet.
